A Spanyol Királyság dél-európai ország. Portugáliával és Gibraltárral osztoznak az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok vonalán Franciaország és a kis hercegség Andorra. A királyság része a Baleár-szigetek a Földközi-tengeren, a Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban, Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és számos lakatlan sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében.
| 
| 
| 
| | Spanyolország címere | Spanyolország zászlaja | Spanyolország térkép | | Spanyolország alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta.
Történelem ۩
Őskor:
Az Ibériai - félsziget őslakosai
Ókor:
A római uralom: Hispánia
Középkor:
A vizigót korszak
Az arab uralom és a keresztény államok létrejötte
Újkor:
A spanyol birodalom fénykora
A birodalom hanyatlása
A legújabb kor:
A spanyol polgárháború és a Franco - diktatúra (1936 - 1975)
Spanyolország története 1975 után
Államszervezet ۩
Spanyolország államformája alkotmányos monarchia.
Törvényhozás ۩
Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales.
A törvényhozó ágat a következők alkotják: a Képviselői Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208 közvetlenül kerül megválasztásra, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.
Végrehajtó hatalom ۩
A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.
Helyi autonómia ۩
Ma Spanyolország ugyan hivatalosan egységes, de valójában inkább autonóm közösségek szövetségeként működik, melyben mindegyik autonóm közösség saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Például egyes autonóm közösségek rendelkeznek önálló oktatási és egészségügyi rendszerrel, míg mások nem. Ezzel a rendszerrel ma több probléma is adódik, mert míg az autonóm kormányok (különösképpen a nacionalista pártok által irányítottak) függetlenebb kapcsolatokat szeretnének kialakítani Spanyolországgal, a központi kormány éppen egyes autonóm közösségek (pl. Baszkföld és Katalónia) olyan jogait szeretné korlátozni, melyeket egyesek a túlzott önállóság jelének tartanak.
Politikai élet ۩
Az ETA (Baszk Haza és Szabadság) néven ismert terrorszervezet erőszakos eszközökkel próbálja elérni Baszkföld függetlenségét. Ilyen eszközök az időről-időre előforduló robbantások, és egyes politikusok, illetve rendőrségi személyek meggyilkolása. Bár a baszk autonóm kormányzat elítél minden erőszakos cselekményt, a függetlenségi törekvések különböző megközelítése feszültségforrást jelent a központi kormánnyal szemben. 2005. május 17-én a Néppártot (Partido Popular) kivéve a Képviselői Kongresszus minden pártja támogatta a kormány javaslatát az ETA-val való, feltétel nélküli megadásról szóló béketárgyalások megkezdésére. A PSOE, a CiU, az ERC, a PNV, az IU-ICV, és egy vegyes csoport 192 szavazatával támogatta az elképzelést, a Néppárt 147 ellenszavazatával szemben. 2005. február 20-án Spanyolország volt az első olyan állam, amelyik népszavazásra bocsátotta az Európai Unió 2004 októberében aláírt alkotmányának kérdését. Bár az érvényben lévő szabályok értelmében bármely ország elutasító szavazata elegendő ahhoz, hogy az alkotmányt semmisnek tekintsék, a népszavazás eredménye a spanyol szavazók erős támogatását mutatta, így Spanyolország válhatott az első olyan taggá, amely népszavazás útján fogadta el a tervezetet. Földrajz ۩
Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és olyan hegységek, mint a Pireneusok és a Sierra Nevada teszik ki.
Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van. Központi része a Mezeta, mely 200 000 km2 területű. Ilyen magasságokból erednek Spanyolország legnagyobb folyói is. A Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir az Atlanti - óceánba ömlenek, míg az Ebro a Földközi - tengerbe.
A 4964 km part mentén előfordulnak hordalékos síkságok is. A legnagyobb ilyen terület a Guadalquivir mentén található, Andalúziában. Az ország keleti részén is számos hordalékos síkság fordul elő, közepes méretű folyók mellett, mint amilyen a Segura, a Júcar, és a Turia. Spanyolországot keletről a Földközi-tenger (benne a Baleár-szigetekkel), északról a Vizcayai-öböl, nyugatról pedig az Atlanti-óceán (az afrikai partok mentén a Kanári-szigetekkel) határolja. Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk: Mediterrán: Esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérseklettel.
Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 oC, Malaga 44,2 oC, Valencia 42,5 oC, Alicante 41,4 oC, Palma de Mallorca 40,6 oC, Barcelona 39,8 oC.
Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 oC, Barcelona -10,0 oC, Valencia -7,2 oC, Murcia -6,0 oC, Alicante -4,6 oC, Malaga -3,8 oC.
kontinentális: Hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 oC, Córdoba 46,6 oC, Badajoz 45,0 oC, Albacete és Zaragoza 42,6 oC, Madrid 42,2 oC, Burgos 41,8 oC, Valladolid 40,2 oC.
Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 oC, Burgos -22,0 oC, Salamanca -20,0 oC, Teruel -19,0 oC, Madrid -14,8 oC, Sevilla -5,5 oC.
óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 oC, La Coruna 37,6 oC, Gijón 36,4 oC.
Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 oC, Oviedo -6,0 oC, Gijon és La Coruna -4,8 oC.
Szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 oC között mozog az egész év során.
Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 oC.
Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 oC.
Gazdaság ۩
Spanyolország egyike Európa legnagyobb gazdaságainak, és a világon is a nyolcadik helyet foglalja el.
Kereskedelmi ágazatai: A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik. Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás a turizmus.
Turizmus ۩
Jelentősége:
Az ország jelenkori fejlődésében a tengerpartok jutottak előnyhöz - ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km2 - ként. Fő központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleári - szigetek (sp. Islas Baleares) és a Kanári -szigetek. 1978-ban 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998 - ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb, és Európa 2. leglátogatottabb országává (1. Franciaország). A 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel, útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21, 2 % (1989.) Vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg:
partjai:
Földközi-tenger: Costa Brava, Costa Dorada, Costa del Azahar, Costa Blanca, Costa del Sol, Costa de la Luz
Atlanti-óceán: Costa de Rías Bajas, Costa Verde, Costa Real
Látnivaló városai, turisztikai látványosságai az idegenforgalom felosztása szerint:
Észak -Spanyolország:
Baszkföld: Bilbao, San Sebastian, Vitoria Gasteiz
Kantábria: Santander
Asztúria: Oviedo, Gijón
Galícia: La Coruna, Santiago de Compostela, Lugo, Orense, Pontevedra, Vigo
Levante:
Katalónia: Barcelona, Lleida, Girona, Figuéres, Tarragona, Sitges
Valencia: Castellón, Peniscola, Oropesa del Mar, Alicante, Benidorm
Murcia: Murcia, Cartagena, Mar Menor
Belső - Spanyolország:
La Rioja: Logrono, Haro
Kasztilia és León: Segovia, Ávila, Soria, Burgos, León, Zamora, Salamanca
Kasztília - La Mancha: Toledo, Cuenca, Ciudad Real, Albacete, Guadalajara
Extremadura: Cáceres, Plasencia, Trujillo, Badajoz, Mérida
Madrid: Madrid, El Escorial, Alcalá de Henares, Aranjuez
Navarra: Pamplona
Aragónia: Zaragoza, Huesca, Teruel
Dél - Spanyolország:
Andalúzia: Sevilla, Córdoba, Granada, Málaga, Mijas, Ronda, Jaén, Almería, Cádiz, Huelva, Jerez de la Frontera
Spanyol - szigetvilág:
Baleárok: Palma de Mallorca, Mahón, Ciudadela, Ibiza
Kanári - szigetek: Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas de Gran Canaria, Arrecife
Spanyolország UNESCO kincsei: 2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk. Néhány a jelentősebbek közül:
1984: A cordobai Nagymecset La Mezquita, Az Alhambra, az El Generalife és Albayzin, Granada, A burgosi katedrális, El Escorial, a királyi kolostor Madridban, Gaudi épületei: a Güell Park, a Güell Palota és a Casa Milá
1985: Az Altamira – barlangszikla festményei, Segovia óvárosa és római vízvezetéke, Az Asztúriai Királyság templomai, Santiago de Compostela óvárosa, Ávila óvárosa
1986: Toledo történelmi városrésze, Aragón mudejar stílusú épületei, Garajonay Nemzeti Park (La Gomera), Cáceres óvárosa
1987: A sevillai katedrális, az Alcazar és az India - archívum
1988: Salamanca történelmi negyede
1991: A Poblet - kolostor
1993: Merida régészeti leletegyüttese, Santiago de Compostela zarándokútja, Santa Maria de Guadalupe királyi kolostor, Caceres
1994: Donana Nemzeti Park
1996: Cuenca történelmi negyede, La Lonja de la Seda, Valencia
1997: a Las Medulas, León, Palau de la Musica Catalana és a Hospital de Sant Pau Barcelona, San Millán de la Cogolla és a Suso kolostor, Pireneusok: Perdu - hegy
1998: Az Ibériai - félsziget sziklaművészete, Az Alcalá de Henares Egyetem
1999: San Cristobal de la Laguna, Ibiza változatos élővilága és kultúrája
2000: Tarraco régészeti területe, Lugo római kori városfala, római-kori katalán templomok Vall de Boiban, Atapuerca régészeti feltárása, Palmeral de Elche
2001: Aranjuez kultúrtája
2003: Reneszánsz műemlékek Úbeda és Baeza városában
2005: Gaudí alkotásai: a Casa Vicens, a Casa Battló és a Sagrada Família Születés Kapuja felőli homlokzata és kriptája, Barcelonában illetve Santa Coloma de Cervello Güell Teplomának sírboltja
Kultúra ۩
Irodalom A spanyol földön született irodalom legkiemelkedőbb alakjai az ókorban: Martialis (40-101) zaragozai születésű és Lucius Annaeus Seneca (ie.04-isz.65) andalúz származású rómaiak voltak. Ők még latinul írták alkotásaikat.
Szélmalmok La ManchábanA spanyol irodalom virágkora, a "siglo de oro" vagy magyarul "Aranyszázad" Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616), Félix Lope de Vega y Carpio (1562-1635) komédiaíró, Pedro Calderón de la Barca (1600-1681) eposzteremtő és Gracián y Morales (1601-1658) korszaka.
Irodalmilag újat az 1800-as évek vége hozott a 98-as nemzedék képviselőivel, kiemelkedő alkotók a prózairodalomban Miguel de Unamuno (1864-1936) baszk származású esszéista és José Ortega y Gasset (1883-1955) esszéíró.
A költészet világhírű egyénisége az andalúziai Federico García Lorca (1898-1936). Spanyolország több Nobel-díjas íróval is büszkélkedhet, mint Juan Ramón Jimenez (1881- 1958, 1956 Nobel -díj) és Jorge Guillén (1977 Nobel-díj).
Ld.: Spanyol irodalom Építészet Az organikus építészet meghatározó egyénisége: Antonio Gaudí (1852-1926) katalán építész.
Ld: Spanyol építészet Képzőművészetek A legnevesebb spanyol festők, szobrászok: Diego de Silva y Velázquez (1599-1660) andalúz festő, El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) (1541-1614) görög származású festőművész, Francisco Goya y Lucientes (1746-1828), a romantika meghatározó festőalakja, Ignacio Zuloaga (1870-1945) baszk képzőművész, Juan Gris (1887-1927), Joan Miró (1893-1983) katalán festő, a rendkívül termékeny Pablo Picasso (1881-1973) andalúz festő, és a "szürrealizmus atyjaként" ismert Salvador Dalí (1904-1989) katalán festő, szobrász, ékszerkészítő.
Ld: Spanyol festészet, Spanyol szobrászat Zene A spanyolországi zeneművészet kiválóságai: Manuel de Falla (1867-1946) zeneszerző, Pablo Casals katalán csellóművész, Andrés Segovia (1893 - ) gitárművész, Paco de Lucia gitárművész, Carlos Montoya gitárművész. Az operaszínpad világhírű előadói: Plácido Domingo, José Carreras, és Montserrat Caballé.
Ld: Spanyol zene Film A modern európai filmművészet kiemelkedő mesterei: Luis Bunuel Portolés (1900-1983), Carlos Saura (1932- ) és Pedro Almodóvar (1949.09.24- , Oscar-díj) rendezők.
Ld: Spanyol film Hagyományok ۩ Az ország mindennapi életében nagy szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek (fiesta), a vallási eredetű romériák, a helyi látványos több napos vígasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, és annak az adott szent napjának ünnepe, azaz a fiesta mayor. Az egyik legszínesebb spanyol népünnepély a feria, azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek.
Spanyolország legnevezetesebb tradíciója a bikaviadal (corrida de toros). Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó "nemzeti sportot" vagy a tüntetők és környezetvédők szerint "véres mészárlást". Az újságokban a sportrovatokban szerepel.
Ismert spanyol népi táncok: a kasztíliai charrada, a galíciai muneira, az andalúziai flamenco, fandango, sequidilla, sevillana, bolero és zapateado, a katalán sardanya, az aragóniai jota.
Elterjedt népi labdajáték a Baszkföldről származó pelota, amelyet ma már az ország más területein is szívesen játszanak. |
Kommunikáció
