Bakar általános ismertető
Dátum: 2006. február 15. szerda, 07:13
Rovat: Horvátország

Bakar címer A horvát tengerpart egyik legfestőibb kisvárosa Fiumétól 15 km-re délkeletre a fekszik. A Bakari-öböl 4,6 km mélyen nyúlik be a szárazföldbe. >>>


Bakar általános ismertető

Bakar (horvátul Bakar, olaszul Buccari): város a mai Horvátországban Primorje-Gorski Kotar megyében.

Fekvése:

A horvát tengerpart egyik legfestőibb kisvárosa Fiumétól 15 km-re délkeletre a fekszik. A Bakari-öböl 4,6 km mélyen nyúlik be a szárazföldbe. Mélysége eléri a 40 m-t. Bakar mint egy amfiteátrum, úgy öleli körül az öböl egy részét. A belvárost 1968-ban a világ kulturális öröksége részévé nyilvánították.

A település két nagyobb részből áll: a felső városrész a Grad magasabban helyezkedik el, itt a vár a legismertebb épület, mely 1530-ban a település legkorábbi részét képezte. Falait a 18 – 19. században bontották le.
Az alsó városrész két részből áll, a Zagrad és Primorje részekből közel a parthoz. Ez később alakult ki és itt épült ki a város kereskedelmi és forgalmi központja. Mindkét városrész jellemzői a mediterrán jellegű, szűk, lejtős utcák festői kilátással és látványos kis terekkel.

Bakar térkép

Története:

A régészeti kutatások tanúsága szerint a város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, majd a rómaiak Volcera nevű települése állt itt. A város fejlődésének virágkorát a középkorban élte. Először a 13. században említik, ekkor Bakar a vinodoli egyházközséghez tartozott. II. András uralkodása alatt 1225-ben Bakar és Vinodol a Frangepánok birtoka lett, majd 1550-től 1670-ig Zrínyi Péter kivégzéséig a Zrínyieké. Ekkor elkobozták a családtól és Habsburg birtok lett és az általuk kinevezett kapitányok kormányozták.

Ez az időszak a város gazdasági hanyatlásának korszaka. A hanyatlásnak Mária Terézia rendelete vetett végett, melyben 1778-ban Bakart szabad királyi várossá emelte, kikötőjét pedig szabad kikötővé nyilvánította. Ekkor a városka ismét látványos fejlődésnek indult, egymás után emelkedtek új épületei. 1849-ben tengerészeti iskola nyílt, 1875-ben pedig itt alapították a Horvát Hajózási Társaságot. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. 1910-ben 2092 lakosából 1922 horvát volt.

A Károlyváros – Fiume vasútvonal kiépülésével a tengeri forgalom mindinkább Fiuméba tevődött át, ezzel ismét csökkent jelentősége, de mély kikötőjével 100 éves tengerészeti iskolájával ma is a horvát tengerpart egyik hajózási központja. Ma mintegy 8000, túlnyomóan horvát lakosa van. Az utóbbi években a túrizmus fellendülésével a város és polgárai mind nagyobb jövedelemre tesznek szert.

Látnivalók:

A városka legmagasabb pontján áll a Frangepánok 16. században a török ellen épített várkastélya, mely mai formájában a 17. században épült ki.
A Szent Margit templom 1668-ban Zrínyi Péter rendeletére épült.
A Szent Kereszt és a Szűz Mária templom 16. századi.
A Szent András plébániatemplom 1830-ban épült.
A városi menhely 1526-ban, a plébánia épülete 1514-ben, a püspöki palota 1499-ben épült.
Mindemellett még számos barokk palota is látható a városban, melyek egykor gazdag patrícius családok (Petacci, Bataglini stb.) otthonai voltak.

Forrás: Wikipédia







A cikk tulajdonosa: Adriai-tenger - Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Montenegró
https://www.adriaitenger.hu

A cikk webcíme:
https://www.adriaitenger.hu/article122.html