 |
Olaszország (Olasz Köztársaság) egy dél-európai állam, az Európai Unió alapító tagja, amely a csizma alakú Appennini-félszigetből és >>> |
Olaszország
 |
Olaszország (Olasz Köztársaság)
egy dél-európai állam, az Európai Unió alapító tagja, amely a csizma alakú Appennini-félszigetből és két nagy földközi-tengeri szigetből: Szardíniából és Szicíliából áll. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán és San Marino. Az ország neve olaszul: Italia. |
Története
A magyar szóhasználatban Olaszországnak az 1861 óta fennálló egységes olasz államot nevezzük, míg az ország korábbi területét a történelmi Itália név jelöli. |
Olaszország zászlaja
 |
Törvényhozás
A Parlament két kamarából áll: a Szenátusból és a Képviselőházból. A képviselőket öt évre választják. Választható bármely szavazati joggal rendelkező állampolgár, aki betöltötte a 25. (képviselőknél) illetve 40. (szenátoroknál) évet.
A 315 tagú Szenátust (Senato) tartományi alapon választják. Egyik tartománynak sem lehet hétnél kevesebb szenátora, ez alól kivétel Molise, amelynek kettő és Valle d’Aosta, amelynek egy szenátora van. Örökös szenátusi tagok ezenfelül a volt államfők és néhány kiemelkedő személyiség, akiknek e rangot a köztársasági elnök adományozza. A Szenátus elnöke Marcello Pera (Forza Italia), székhelye Rómában, a Palazzo Madamaban található.
A 630 tagú Képviselőházat (ún. Camera dei Deputati) közvetlenül választják az allampolgárok. Elnöke Pier Ferdinando Casini (Kereszténydemokrata Centrum), székhelye a Montecitorio épületében, Rómában található.
A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súlyú, minden törvényt azonos szöveggel mindkét házban el kell fogadni, ahhoz hogy érvénybe lépjen.A képviselőház és a szenátus elnökét a két testület választja egyszerű többséggel. A képviselőház elnöke Pierferdinando Casini, a szenátusé Marcello Pera. A képviselőket mentelmi jog illeti meg, tehát nyomozás vagy vád alá csak akkor kerülhetnek, ha ehhez előbb a parlament hozzájárult. Jogszabályokat nemcsak a parlament hozhat, hanem a tartományi tanácsok és a helyi önkormányzatok is. Ezeket azonban 60 napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia, mert ha nem, érvényüket vesztik. |
Olaszország Térkép
 |
Közjogi méltóságok
Köztársasági elnök (Presidente della Repubblica)
A köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hét éves időszakra választja kétharmados többséggel. A kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő. Jelenleg az 1999-ben megválasztott Carlo Azeglio Ciampi az államfő, mandátuma 2006 májusában jár le. A köztársaság kikiáltása óta ő a tizedik e tisztségben. A köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli. Hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása. Ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelső Igazságügyi Tanács elnöke is. Jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése. E hatáskörök többnyire formálisak. | Olaszország régiói
Olaszországnak 1970-től 20 régiója, azaz tartománya (olaszul: regione) van, ezek közül 5 autonómiát is élvez. Ezek a kiváltságos régiók: Friuli-Venezia Giulia, Szardínia, Szicília, Trentino–Dél-Tirol és Valle d’Aosta. A tartományokat egy harminctól ötvenig terjedő létszámú tanács vezeti, amely elnököt és kabinetet választ magának. A tartományok saját hatáskörben döntenek szervezeti rendjükről, eljárási rendszerükről. |
Régió |
Székhely |
Zászló |
Abruzzo |
l'Aquila |
 |
Basilicata |
Potenza |
 |
Calabria |
Catanzaro |
 |
Campania |
Nápoly |
 |
Emilia-Romagna |
Bologna |
 |
Friuli-Venezia Giulia |
Trieszt |
 |
Lazio |
Róma |
 |
Liguria |
Genova |
 |
Lombardia |
Milánó |
 |
Marche |
Ancona |
 |
Molise |
Campobasso |
 |
Piemont |
Torino |
 |
Puglia |
Bari |
 |
Szardínia |
Cagliari |
 |
Szicília |
Palermo |
 |
Toszkána |
Firenze |
 |
Trentino–Dél-Tirol |
Trento |
 |
Umbria |
Perugia |
 |
Valle d’Aosta |
Aosta |
 |
Veneto |
Velence |
 | Forrás: Wikipédia - Olaszország régiói
Fekvése
Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appenini-félszigeten és a hozzá tartozó két nagy (Szicília, Szardínia) és sok kis szigeten terül el. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger, a Tirrén-tenger, a Jón-tenger és a Ligur-tenger. Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják.
Szigetei földrajzi csoportosítás szerint:
- Szicília (olaszul Sicilia)
- Szardínia (olaszul Sardegna)
- Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
- a Tirrén-tenger szigetei
- az Adriai-tenger szigetei
- a Ligur-tenger szigetei
- a Jón-tenger szigetei
- tavi szigetek
- lagúnák szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado
| Természeti tájai
Alpok: Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható:
- a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (francia Mont Blanc, 4807 m), a Cervino (svájci Matterhorn, 4478 m) és a Monte Rosa (4633 m). A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét.
- a Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, melynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákat is, mint a Garda-tó olasz Lago di Garda, a Lago Maggiore, a Comói-tó olasz Lago di Como, vagy a Luganói-tó.
|
Salernói-öböl (Campania tartomány)

Kép forrása - Wikipédia |
A Stromboli kitörése

Kép forrása - Wikipédia |
A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli itányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appeninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.
A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára. | Gazdaság
Ipar
- Bányászata: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található.
- Energiagazdasága: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését.
- Feldolgozóiparának központjai:
- vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Taranto, Siracusa
- színesfémkohászat: Velence - Porto Marghera
- autógyártás: Milánó az Alfa Romeo és Torino a Fiat gyáráról nevezetes
- kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina
- vegyipar: Milánó (Montedison, Pirelli)
- textilipar: Milánó, Torino, Varese, Bergamo, Cremona
- cipőipar
Mezőgazdaság
- A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése.
- A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése.
- A hegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség.
| Ünnepek, hagyományok
A legfontosabb ünnepek:
- Capodanno – január 1. (Újév)
- Epifania – január 6. (Vízkereszt)
- Húsvét
- Karácsony
- Olasz állami ünnep – április 25.
- A munka ünnepe – május 1.
- A köztársaság ünnepe – június 2.
- Ferragosto – augusztus 15. (Szűz Mária mennybemenete)
- Mindenszentek – november 1.
| Kapcsolódó linkek:
Olaszország.wyw.hu - kategorizált linkgyűjtemény
Forrás: Olaszország - Wikipédia
|
| |
Átlagolt érték: 3.25 Szavazat: 4
|
|