Adriai-tenger - Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Montenegró
ADATAID  •   FÓRUMOK  •   KÉPGALÉRIA  •   LINK KÜLDÉS  •   LINKEK  •   ROVATOK  •   HÍREINK  •   AJÁNLJ MINKET  •   E-MAIL  •   VALUTAVÁLTÓ  •   IDŐJÁRÁS
Szponzorált linkek
Bővített menü
 Főoldal

 Kommunikáció
 Fórum
 Kapcsolat
 Ajánlj minket!
 Szavazások
 Híreink
 Rovatok
 Hírküldés
 Hírek archívuma
 Letöltések, Linkek
 Linkek
 Link küldés
 Információk
 Szavazások
 Toplisták
 Valutaváltó
 Személyes terület
 Kapcsolat
 Ajánlj minket!
 Keresés
 Naplók
 Adataid
 Utazási információk
 Utazás Horvátország
 Utazás Montenegró
 Utazás Olaszország
 Utazás Spanyolország
 Utazás Szlovénia
 WYW Linkek
· Utazás
· Horvátország
· Horvát-apartman
· Horvát-szigetek
· Olaszország
· Szlovénia
Hirdetés


Kategóriák
Szavazás
Hová utaznál szívesebben?

Tengerpart
Balaton
Hegyvidék
Sivatag
Esőerdő
Mindegy, csak ne a négy fal között legyek!



Eredmények
Szavazások

Szavazat: 247510
Megjegyzés: 0
Történelem: Szlovénia történelme
Szlovénia történelme Szlovénia mai területén már a kőkorszakban voltak szétszórt települések. Legjelentősebbek a Felső-Savinja völgyében, az Oląeva-barlangban talált leletek. >>>


Szlovénia történelme

A történelem előtt: Szlovénia mai területén már a kőkorszakban voltak szétszórt települések. Legjelentősebbek a Felső-Savinja völgyében, az Oląeva-barlangban talált leletek. Később, a bronzkor idején, jelentősebb települések a mai Ljubljana körüli területeken alakultak ki (Laibachi kultúra).

Időszámításunk előtt: A területet i. e. 1000 körül az illírek foglalták el (első szilárdnak nevezhető állam is ekkor jött létre), majd a rómaiak. A területet három részre osztották (Noricum, Pannonia és Histria), ahol városokat, katonai támaszpontokat alapítottak, melyek nagy része a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni zűrzavarban majdnem nyomtalanul elpusztult (a nyomok Ljubljanában, Ptujban, Celjében és ©empeterben lehetők fel). Bizánc vált a terület örökösévé.

Idegen hódítások: Az V.-VI. században a terület átjáróházzá vált. Először Attila hunjai törtek nyugatra, leigázva Poetoviót (Ptuj), Celeiát (Celje) és Emonát (Ljubljana), egészen Aquileiáig (452). Attilát különböző germán törzsek, gótok és longobárdok követték.

Honfoglalás: A mai szlovénok őseit is magukba foglaló délszláv törzsek, a morvákból kiszakadva - a jelenlegi osztrák-magyar határ mentén haladva -, a VI. sz.-ban érték el az Alpok keleti vonulatait, s az ott élő romanizált illír lakosságot beolvasztva csakhamar benépesítették a Dunától az Adriáig húzódó területet. Az avar uralom elől a VII. sz. közepén Valuk nevű kenézük (knez) vezetésével csatlakoztak a VIII. sz. közepéig fennálló, Samo létrehozta nagy szláv törzsszövetséghez, mely ekkor már a Fekete tengertől az Alpokig ért. A keleti Alpok vidékén élő törzsek a VIII. sz.-ban megalapították első önálló államalakulatukat, Karantániát (Karantanija, Kärnten, Karintia).
Predjamai vár
Az akkor kialakuló feudális világban ritkaságszámba ment a karantániai demokrácia, meglepő módon Thomas Jeffersonra, az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat megalkotójára is hatással volt ez az államalakulat. Később a bajor tartományi hercegek uralma alá került a terület (745-ben), melyek hatalmukat kiterjesztve meghódították Karintiát, Stájerországot és Krajna határvidékét.

Az első szlovén államalakulat: A IX. sz-ban Délkelet-Stájerországban megalakult egy rövid életű (869-874) szlovén királyság Kocelj karintiai herceg vezetésével. A VIII.-IX. sz. fordulóján (788-ban) Nagy Károly hódította meg a vidéket, a X. sz.-tól a Német-Római Birodalomhoz tartozott. A szlovének által lakott terület nyugati része a Karintiai Hercegséghez, keleti része pedig Alsó-Stájerországként a stájerországi hercegség részévé vált, Isztria önálló őrgrófsággá alakult. Közben a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek is "látogatást tettek" a területen, de nagyobb hódítást nem tudtak véghezvinni. A XI. sz.-ban az ország egy része II. Přemysl cseh király birtokába került.
Bled-i tó és sziget A Habsburg uralom: A terület a XIV. sz.-ban végleg bekerült a Habsburg örökös tartományok sorába, de a karintiai hercegek beiktatási szertartása még 1414-ig szláv nyelven folyt. A német bevándorlás és városiasodás miatti asszimiláció elé a XVI. sz.-ban a reformáció kibontakozása emelt gátat, ekkor keletkezett az első szlovén nyelvű katekizmus és bibliafordítás is.

A velencei uralom: A Velencei Köztársaság 1150 körül kezdett a térségben terjeszkedni, először a parti városokban, majd lassan Isztria egészét meghódította. Uralma 1797-ig tartott, mely a külsőségekben is megmutatkozott. Ezt az határozott stílust még ma is láthatjuk a szlovén tengerparti települések óvárosaiban.

A szlovén öntudat ébredése: A XVIII.-XIX. sz. végén feléledt a nemzeti arisztokrácia hiányában addig szunnyadó szlovén nacionalizmus. 1797-ben megjelent az első szlovén nyelvű újság, a Lublanske Novize. A XIX. sz. elején a terület rövid ideig a Napóleon létrehozta Illír tartomány részévé vált, melynek központja Ljubljana volt. Erre a rövid időre a tartomány hivatalos nyelve a szlovén lett. A terület 1814-15 után (Bécsi kongresszus) visszakerült Ausztriához. A szlovén értelmiség (Matija Čop, Anton Martin Slomąek, Andrej Smole, France Preąeren) az ország egyesülését követelte (Slovenąna Cela). Az 1848-as forradalom idején a Bécsben megalakított Szlovén Társaság független, egyesült szlovén királyságot követelt (Zedinjena Slovenija). Időközben az ipari forradalom a szlovén területeken is hódított. Az abszolutikus kormányzás ideje (1849-1860) után az 1860-as októberi diploma némi lehetőséget adott a nemzeti mozgalom kibontakozására. Megalakult az első politikai szervezet, a Bécshez hű Katolikus Néppárt, s az ifjú szlovének mozgalmából a század végére létrejött a radikálisabb Független Nemzeti Haladó Párt.

Iparosodás a századfordulón: 1849 és 1918 között a terület erősen iparosodni kezdett: megépült a Bécs-Ljubljana vasút, több ipari üzem épült Kranjban, Trbovljében és Ajdovąčinában. Ugyanakkor a nehéz megélhetés miatt 300000 szlovén kivándorolt, ami az akkori népesség 56%-a (!) volt.

Az egységes délszláv állam gondolata: A szlovén értelmiség körében a XX. sz. első évtizedében terjedt el az egységes délszláv állam megalakításának eszméje. Az Osztrák-magyar Monarchia háborús veresége után, 1918. december 1-jén kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, amelyhez a korábbi Krajnából, Karintia nagy részéből és Dél-Stájerországból álló szlovének lakta területek is csatlakoztak, de Isztria és Trieszt környéke Olaszországé lett. Az egyesült királyság 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet.

A II.világháború: A II. világháború alatt, Jugoszlávia kapitulációja után, Szlovéniát ismét felosztották Németország, Olaszország és Magyarország között. 1943-ban, a Dolomit Kiáltvány megjelenése után megalakult a Szlovén Kommunista Párt, majd más baloldali szervezetekkel létrehozta a Felszabadítási Frontot (Osvobodilne Fronte - OF) és a partizánhadsereget.
Bled-i vár
A partizánok a háború végéig a szövetségeseket segítették gerilla-hadviselésükkel. Szlovén területen 1945. május 15-én ért véget a II. világháború.

A háború utáni Jugoszlávia: 1945 után a kommunista Jugoszlávia szövetségi tagállama (Szlovén Szocialista Köztársaság) lett. 1947-ben a párizsi békeszerződés értelmében visszakapta az addig Olaszországhoz tartozó területeinek nagy részét (Trieszt környékének kivételével). 1948-ban Tito szakított a Sztálini politikával és az ország kapukat nyitott a Nyugat felé. Az ´50-es évek közepéig megtörtént az államosítás. A gazdaságilag legfejlettebb köztársaság kénytelen volt tűrni, hogy a megtermelt javai a központi elosztás miatt kiáramoljanak a területéről. Az 1974-es jugoszláv alkotmány, bár lazított valamit a szövetségi kereteken, többek között a hadügyet és pénzügyet központi irányítás alatt tartotta.

Szlovénia önállósodása: Tito halála, Gorbacsov nyitása, a kelet-európai kommunista rendszerek fellazulása hatására Szlovénia is lépéseket tett a demokratikus jogállam megteremtése és egyben a függetlenség kivívása felé is. 1989 februárjában megalakult az első nem kommunista, ellenzéki párt. 1989. decemberében a még egypárti szlovén vezetés kinyilvánította, hogy szuverén nemzetállam megalakítására törekszik, 1990. januárjában a szlovén küldöttek elhagyták a belgrádi szövetségi parlamentet, 1990. márciusában az állam nevét Szlovén Köztársaságra változtatták. Az 1990. áprilisában megtartott többpárti választásokat a hat pártot tömörítő Szlovén Demokratikus Ellenzék (DEMOS) nyerte, májusban az ő jelöltjük, Lojze Peterle alakított kormányt, a köztársasági elnöke a reformkommunista Milan Kučan lett. 1990. júliusában kimondták Szlovénia Jugoszlávián belüli teljes szuverenitását, a december 23-i népszavazáson pedig a lakosság legnagyobb része (88%) a teljes önállóság mellett döntött. 1991. június 25-én kikiáltották a független Szlovén Köztársaságot, s rövid ideig tartó fegyveres harc után (1991. június 27.-től július 7.-ig) megkezdődött a jugoszláv hadsereg kivonulása az új ország területéről (1991. október 25.).

1991 őszén a szlovén hatóságok fokozatosan átvették a szövetségi ügyek intézését, a dinár helyett bevezették az új valutát, a tolart. 1991. december 23.-án elfogadták az új szlovén alkotmányt. 1992. januárjára Európa majdnem minden országa, köztük Magyarország is elismerte az új államot; 1992 májusában felvették az ENSZ-be, 1993 májusában az Európa Tanács tagjai közé.

A demokrácia útján: 1992 májusában a DEMOS felbomlása után megbukott Peterle miniszterelnök, az új kormányt a Liberális Demokrata Párt vezetője, Janez Drnovąek alakította meg, akinek pártja megnyerte az 1992. december 6.-i parlamenti választásokat is. Államfőnek ismét Milan Kučant választották. 1994. szeptember 27-én Szlovénia tagja lett a GATT-nak, majd december 23.-án a WTO-nak is. 1995 márciusában az Európa Tanács tárgyalni kezdett Szlovéniával egy együttműködési szerződésről.
Szlovénia, Magyarországgal együtt 2004. május 1-én az Európai Unió tagjává vált.

Forrás:
gaja.hu



 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Szlovénia
· Publikálta: deleira


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Szlovénia:
Horvátország-Szlovénia térkép

Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Beállítások
 Hirdetések
Kapcsolódó rovatok

Szlovénia

Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!
© 2005. Adriai-tenger utazási információs portál DVD Top Toplista