Adriai-tenger - Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Montenegró
ADATAID  •   FÓRUMOK  •   KÉPGALÉRIA  •   LINK KÜLDÉS  •   LINKEK  •   ROVATOK  •   HÍREINK  •   AJÁNLJ MINKET  •   E-MAIL  •   VALUTAVÁLTÓ  •   IDŐJÁRÁS
Szponzorált linkek
Bővített menü
 Főoldal

 Kommunikáció
 Fórum
 Kapcsolat
 Ajánlj minket!
 Szavazások
 Híreink
 Rovatok
 Hírküldés
 Hírek archívuma
 Letöltések, Linkek
 Linkek
 Link küldés
 Információk
 Szavazások
 Toplisták
 Valutaváltó
 Személyes terület
 Kapcsolat
 Ajánlj minket!
 Keresés
 Naplók
 Adataid
 Utazási információk
 Utazás Horvátország
 Utazás Montenegró
 Utazás Olaszország
 Utazás Spanyolország
 Utazás Szlovénia
 WYW Linkek
· Utazás
· Horvátország
· Horvát-apartman
· Horvát-szigetek
· Olaszország
· Szlovénia
Hirdetés


Kategóriák
Szavazás
Hová utaznál szívesebben?

Tengerpart
Balaton
Hegyvidék
Sivatag
Esőerdő
Mindegy, csak ne a négy fal között legyek!



Eredmények
Szavazások

Szavazat: 247509
Megjegyzés: 0
Montenegró: Szerbia és Montenegró
Szerbia és Montenegró címer Szerbia és Montenegró (szerbül: Srbija i Crna Gora) Magyarország déli szomszédja,  >>>


Szerbia és Montenegró


Szerbia és Montenegró (szerbül: Србија и Црна Гора / Srbija i Crna Gora) Magyarország déli szomszédja, két volt jugoszláv tagköztársaságból, a nevében is szereplő Szerbiából és Montenegróból áll. A jelenlegi államszervezet 2003. február 4-én alakult, és egysége továbbra is kétséges. És bár európai nyomásra 2006-ig nem lehet szó különválásról, a montenegrói állam már 2005-ben el akar szakadni Szerbiától.

Szerbia-Montenegró, a valaha igen ígéretes szocialista Jugoszlávia romjain megmaradt ország, amely mind gazdaságával, mind politikájával eltér a többi európai államtól. A 90-es években, míg a térség valamennyi országa komoly gazdasági fejlődést mutatott, az akkori Jugoszlávia gazdasági recesszióval küszködött.
Szerbia-Montenegró térkép

Történelem:

Szerbia-Montenegrót a görög időkben a trákok, a tengerparton az illírek lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom, amely a mai Szerbia-Montenegró területén több provinciával is rendelkezett: Moesia az ország keleti részén, Dalmatia az ország déli és középső vidékein, Pannónia a Duna és Száva környéki területeken, Dacia provincia a Temesköz vidékén terült el. Az ország északi része (a mai Vajdaság) a limesen túl helyezkedett el, nem volt a Római Birodalom része, Szerémségen kívül.

Az ország mai domináns nemzetisége a szerbek a VII. század első felében foglalták el az ország déli részét, valószínűleg bizánci hívásra.

Ekkor még laza törzsszövetségben éltek, a valószínűleg elromanizált nomád törzsek a vlachok (a románok feltételezett őse) mellett. A bolgárok 986-ban meghódítják ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszünteti a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia-Montenegró területe bizánci fennhatóság alá kerül.

A szerb törzseket Nemanja István nagyzsupán egyesíti, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedik Bizánctól, s megindul Szerbia virágkora. Az ország legnagyobb kiterjedését Duąan István (1331 - 1355) alatt éri el, amikor is Szerbia egészen az Égei-tengerig elér, illetve Albánia és Görögörszág északi része is hozzátartozik.

Azonban az 1389-es és 1448-as rigómezei csata során Montenegró (amely 1499-ben hódol be) kivételével teljesen elveszti függetlenségét, a Török Birodalom részévé válik. Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapja a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve idevándorol. Ekkor népesül be szerbekkel a Vajdaság, Bácska, illetve északabra is a Duna-vidéke. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város.)

A másik oldalon Montenegró 1689-ben nyeri vissza függetlenségét, ezzel a szerb nép két eltérő ágra szakad, a déli (crna gorai vagy montenegrói) és az északi szerbekre, ez a kettéosztódás a forrása Szerbia és Montenegró jelenlegi ellentétének is. Szerbia csak 1817-ben lesz autonóm és 1878-ban függetlenedik, amikor is a törököket Koszovó és a Novi Pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerül kiszorítani.

Az első balkáni háború során (1913-ban) Szerbia megszerzi mai területét (a Vajdaságot leszámítva) és Macedóniát. A szerb nemzetiségű Gavrilo Princip adja az indító okot az I. világháborúhoz a szarajevói merénylettel. Az Osztrák-Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia végül az Antant segítségével a nyertesek között szerepel az első világháborúban, ezért a Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és az Ausztriától elcsatolt Krajna (a mai Szlovénia) egyesüléséből létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a trianoni békekonferencián a Magyarországtól elcsatolt Vajdaságot megkapja.

Az egységes állam 1929-ben Jugoszlávia („Délszláv Állam”) nevet veszi fel. A II. világháborúban az állam megszűnik, Montenegrót az olaszok megszállják, Szerbia független lesz. 1945-ben újra egyesül az ország, új alkotmány elfogadásával népi demokrácia lesz Jugoszláviában, amely azonban nem csatlakozik a Szovjetunió által vezérelt szocialista blokkhoz. 1961-től kezdve Tito marsall vezetésével Jugoszlávia félig nyugati, kapitalista állammá válik, amely egészen a délszláv háború 1990-es kitöréséig a térségben fejlett államnak számított.

A délszláv háború során a korábbi szocialista Jugoszlávia] felbomlott (1992-re), a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró), Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább.

A délszláv háború bűnöseinek menedéket nyújtó Jugoszlávia nemzetközi helyzete a 90-es évek során fokozatosan romlott, amelyet az országot sújtó recesszió is tetézett. Végül 1999-ben a koszovói etnikai kérdés ürügyén a NATO légicsapást mért az országra, amely következtében a Miloąević-rezsim megdőlt.

Azóta Jugoszlávia a demokratikus átalakulás jegyében dolgozik, bár a politikai életében még mindig akad kivetni való. Ezt a tényt bizonyítja például Zoran Djindjic, volt miniszterelnök meggyilkolása.

Pozitív lépésként kell értékelni a 2003. február 4-én történt megegyezést, mely során Jugoszlávia Szerbia és Montenegró néven államszövetségévé alakult.


Politikai megosztottság:

Szerbia
és Montenegró jelenleg több részre szakadt, különböző területek, különböző érdekeltséggel bírnak, ezért függetlenségért küzdenek, amelyet sem az Európai Unió sem a szerb-montenegrói kormányzat nem támogat.

Egységek Szerbián belül:

Szerbia (székhelye: Belgrád)
Vajdaság (félautonóm tartomány, jelentős magyar nemzetiség; talán az egyetlen terület, amelyet nem fenyeget az elszakadás; Székhelye: Novi Sad (Újvidék))
Koszovó (autonóm tartomány, jelentős albán nemzetiség; ENSZ és NATO (KFOR) megfigyelők ellenőrzése alatt; Székhelye: Priątina)
Montenegró (székhelye: Podgorica)

Földrajz:

Természetföldrajz
Északon az Alföld síksága terül el egészen a Száva partjáig, de délebbre is benyúlik a Morava völgyébe. A Moravától nyugatra, illetve Montenegróban a Dínári-hegység, keletre a Balkán-hegység húzódik. Érdekes képződmény továbbá Montenegró tengerpartja, ahol Dél-Európa egyetlen fjordja található.

Legmagasabb pontja: Mokra-hegységben (2755 m)

Legnagyobb folyók: Duna (Dunav), Tisza (Tisa), Száva (Sava), Morava, Drina, Temes (Tamią).

Legnagyobb tavak: Szkadari-tó (Skadarsko jezero), Piva-víztároló

Éghajlata igen változatos. Montenegróban mediterrán, attól északra nedves kontinentális, egyes belsőbb területeken száraz kontinentális éghajlat jellemző.

Jelentősebb városok:
Az alábbiakban Szerbia-Montenegró legnépesebb városai láthatók.

Belgrád (Beograd)
Újvidék (Novi Sad, Vajdaságban)
Nią
Podgorica (Montenegróban)
Szabadka (Subotica, Vajdaságban)
Kragujevac
Nagybecskerek (Zrenjanin, Vajdaságban)

Népesség:

Szerbia-Montenegró egy rendkívül sok nemzetiség által lakott terület. A legjelentősebb nemzetiség a szerbeké, akik a lakosság 62,6 %-át teszik ki. Továbbá jelentős albán (16,5 %), montenegrói, magyar, horvát, román, roma és szlovák kisebbség él az országban.

Kultúra, vallás:

A sok nemzetiség és a változatos történelmi események következtében Szerbia-Montenegró igen színes kultúrával rendelkezik. Míg az 1920-ig Magyarországhoz tartozó Vajdaság területén a magyar kultúra komoly hatást gyakorolt, az ország többi vidékén a középkorban Bizánc, majd a törökök kulturális befolyása volt meghatározó, illetve az ország középső vidékein bolgár, Montenegróban pedig albán és olasz hatásról kell beszélni.

Vajdaságtól délre bizánci stílusban épült ortodox kolostorokat és épületet láthatunk. Több török emlék is van az országban, de a legkiemelkedőbb Novi Pazar történelmi magja. A XX. század építészete — hasonlóan más szocialista országhoz — sokszor nyomot hagyott a történelmi emlékek között.

Az ország vallás tekintetében is nagy változatosságot mutat. Mialatt északon, a Vajdaságban alapvetően a nyugati kereszténységhez tartozó római katolikusok, reformátusok és evangélikusok élnek, az ország délebbi vidékein az ortodox egyház a domináns, de a középső területeken szép számmal élnek mohamedánok is.

Forrás: Wikipédia



 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Montenegró
· Publikálta: Jazzbery


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Montenegró:
Szerbia és Montenegró

Cikk értékelése
Átlagolt érték: 3.12
Szavazat: 8


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Beállítások
 Hirdetések
Kapcsolódó rovatok

Adriai tengerMontenegró

Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!
© 2005. Adriai-tenger utazási információs portál DVD Top Toplista