Adriai Tenger - Horvátország-Szlovénia-Olaszország - Split

Split (régebben magyarul is Spalatónak hívták, olaszul Spalato, latinul Spalatum): város a mai Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. >>>

Split
A legpezsgőbb horvát tengerparti város

Split (régebben magyarul is Spalatónak hívták, olaszul Spalato, latinul Spalatum): város a mai Horvátországban, Split-Dalmácia megyében.
A város Közép-Dalmáciában a Jadro és Žrnovica folyók torkolatánál fekszik, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja.

Nevének eredete, a görög aszpálatosz (= tüskebokor) főnévből ered,de lehet hogy illír eredetű és a latin palatium (= palota) főnévhez igazították hozzá, mivel Diocletianus császár 293 és 305 között palotát emelt a kis halászfaluban, és ide vonult vissza.

Az 1700 éves múltra visszatekintő közép-dalmáciai Split Diokleciánusz császár alatt élte fénykorát, aki jó ideig innen irányította a Római Birodalom ügyeit, örökségül pedig remekbeszabott palotakomplexumot hagyott hátra. A pompás óvárosi műemlékegyüttesen és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokon kívül Split turisztikai vonzerejéhez kétségkívül hozzájárul e mediterrán nagyváros lakóinak felejthetetlen déli sármja.

Split Horvátország második legnagyobb tengerparti városa. Aki hajóval érkezik erre a helyre, nagyon szerencsés, mert a várost a legszebb oldaláról pillanthatja meg. Szárazföldről sajnos egész sokáig csak szürke betonházakkal, semmitmondó épületekkel szembesül a kíváncsi turista. Ha nem lenne a tengerpart, és annak közvetlen közelében az óváros, akkor nagy bajban lennének a splitiek. Szerencsére jócskán van miért időzni a városban, érdemes tehát az autóval érkezőknek is türelemmel várni a parkolóhelyre, bár ez valóban embertpróbáló feladat a nyári forróságban.
Érkezzünk tehát inkább hajóval! Split városi kikötője nagy forgalmat bonyolít. Óránként jönnek-mennek a többemeletes kompok, sorolnak a mólókhoz a Jadrolíniák, indulnak a szigetek felé a kisebb-nagyobb helyi járatok, így óvatos körültekintést igényel vitorlással vagy motoros jachttal a kikötőbe merészkedni.
A hatalmas kikötő délnyugati részén azonban mégis garantált a nyugalom és a kényelem. Ahogy számos horvát városban, úgy itt is az ACI a kulcsszó. Adriatic Croatia International, a horvát kikötőlánc, amely sohasem okoz csalódást. ACI Marina Splitet kell keresnünk tehát a kikötéskor. Ez nem messze, körülbelül egy kilométerre található a városi kikötőtől.

Maguk a horvátok Splitet a legpezsgőbb tengerparti városuknak tartják. A legtöbb látogatót a kikötő közvetlen közelében található hatalmas Diocletianus-palota vonzza, amely a belváros ókori központja. A monumentális épületegyüttes majdnem négy hektáron terül el. Marjan-hegy - Split legkedveltebb városi kirándulóhelye, melynek 168 hektáros területét árnyas alpesi fenyves borítja. A csúcson levő kilátóból páratlan kilátás nyílik a környező szigetekre és az egész spliti akvatóriumra.
"Spliti nyár" - a nyaranta megrendezett kulturális és szórakoztató rendezvénysorozat egyértelmű bizonyítéka a splitiek sugárzó életkedvének.

Split története:

A város helyén eredetileg görög kolónia volt, majd római uralom alá került. A település első lakója Diocletianus császár volt, aki 293-ban palotát épített a barátságos tengeröbölhöz. Lemondása után ide vonult vissza és itt, ebben a 3000 négyzetméteres luxuspalotában töltötte élete utolsó éveit. A népvándorlás során a 7. században a közeli Salona lakossága a hódítók elől a palota biztonságos falai közé menekült.

A palota körül alakult ki a későbbi város, mely előbb horvát, majd magyar uralom alá került, amikor 1105-ben Kálmán király seregei vették be. 1116-ban Velence foglalta el, de még ez évben visszatért a magyar uralom alá. 1124-ben II. István rövid időre ismét elfoglalta, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, 1167-ben behódolt III. Istvánnak. 1170-ben ismét bizánci sereg foglalta el, de 1180-ban III. Béla visszafoglalta. Itt szállt tengerre 1217-ben Szentföldre menvén II. András király. Ide menekült 1241-ben IV. Béla a tatárok elől, itt a székesegyházban vannak eltemetve lányai Katalin és Margit. 1322-ben a város Velencéhez pártolt, de 1357. július 8-án a magyarok visszafoglalták. 1420-ban azonban végleg Velence birtoka lett és a városállam uralma csak 1797-ben ért véget. Ekkor előbb osztrák, majd 1806 és 1813 között francia, végül ismét osztrák uralom alá került. A Monarchia felbomlásával a független Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben olasz megszállás alá került, de 1943-ban az olasz kapitulációval megszűnt az olasz uralom is.

1979-ben az UNESCO a belvárost a világörökség részévé nyilvánította. 2001-ben 188694 lakosa volt.

Látnivalók:

Az egykori Diocletianus-palota falai között található a tulajdonképpeni óváros.

A Szent Doimus székesegyház 13. századi, eredetileg Diocletianus mauzóleuma volt.

A Papalić-palota 15. századi, a város legjelentősebb gótikus emléke. Ma a városi múzeum vam benne.

Az Agubio-palota.

A Cindro-palota, a város legszebb barokk épülete.

Az Archelogiai múzeum.

Az Óceonográfiai és Halászati Intézet az akváriummal.

A Szentháromság templom és a reneszánsz kolostor a város patrícius családainak síremlékevel.

A püspöki palota neoreneszánsz stílusú.

A Szent Arnir kápolna, Juraj Dalmatinac alkotása.

A Miasszonyunk templom barokk oltárral, 11. századi bizánci ikonnal és Mengello 1412-ben készített freskóival.

A Szent Ferenc templom és kolostor a 13. századból.

A Meštrović citadella.

A Gripe erőd 17. század.